Kissing Roses

A Matyó népművészet HUNGARICUM.Az UNESCO szellemi kulturális örökség része!A leghíresebb "íróasszony" dédnagymamám KISJANKÓ BORI Az oldalon eredeti rajzai, mintái, hímzései, kompozíciói láthatóak, melyek egy készülő ruha, illetve ajándéktárgy kollekció alapjait képezik.

KiSSING ROSES néven.

Gáspár Gábor vagyok a Kissing Roses tulajdonosa, Kisjankó Bori a Matyó Népművészet Mesterének a dédunokája.



A Matyó népművészet HUNGARIKUM. Az UNESCO szellemi kulturális örökség része! A leghíresebb “íróasszony”.

Kisjankó Bori (Gáspár Mártonné Molnár Borbála, Mezőkövesd, (1876. augusztus 27. – Mezőkövesd, 1954. július 14.)



Hímzőasszony és mintaíró. Nagyapja Nagy János szűcsmester ragadványnevét – Kis Jankó – használta. A mezőkövesdi matyó hímzések előrajzolója és tovább fejlesztője. A hímzéseket “íróasszonyok” tervezték, rajzolták elő, s terjesztették. A matyó “íróasszonyok” legismertebb képviselője Kisjankó Bori (1876-1954.) volt, aki kiérdemelte a “népművészet mestere” címet, ő alkotta meg a rózsa legtöbb variációját. Emlékére háromévente hímzőversenyt rendeznek, ahol átadják a Kisjankó Bori díjat…
Emlékház ,szobor ,utca is őrzi nevét és emlékét. Az emlékház és berendezése látszólag két célt szolgál: egyrészt emléket állít egy kivételes tehetségű népművésznek, Kisjankó Borinak.

Kisjankó Bori néni családfáját motívumait édesapám 30 éve kutatja Gáspár Gábor, a neves íróasszony unokája.



És hogy honnan indultunk?

Amerikai milliárdosok, sziámi király mellett például Móricz Zsigmond és Kodály Zoltán is meglátogatta a neves hímző asszonyt, Kisjankó Borit Mezőkövesden. Örökségét unokája, Gáspár Gábor és jómagam, Ifj. Gáspár Gábor ápoljuk, s azt tervezik, hogy a jellegzetes mintákat emléktárgyak és ruházati termékek segítségével ismét divatba hozzák.

Édesapámat Pécsre is a sport hozta, itt szerzett magyar–orosz–testnevelő szakos tanári diplomát, s annyira megtetszett neki a város, hogy itt ragadt, itt alapított családot is.

Pedig rengeteg szállal kötődik nemcsak szülővárosához, Makóhoz, hanem még inkább Mezőkövesdhez, ahol nagymamája az én dédnagymamám, Kisjankó Borbála élt. A hímző asszony munkái, mintái messze földön ismertek voltak és azok a mai napig is. Ciprus, Kuba, Brazília, Kína, Japán, Bolívia, Hawaii szigetek, Indonézia, Egyiptom, Hátsó India, Marokkó.

„Az első valódi emlékek a nagymamáról nyolcéves koromból valók, amikor ellátogattunk hozzá Mezőkövesdre. Emlékszem a rengeteg virágra az udvaron, arra, hogy elkészítette a fekhelyemet a kemence és a fal közötti részen, a sutban. Ilyen találkozásból utóbb már nem sok volt, a kapcsolat a szülők válása miatt megszakadt” meséli édesapám.

Kisjankó Bori hagyatékát, hímzéseit, rajzait nagymamám édesapám anyukája őrizte, olyannyira, hogy kézbe sem foghatta őket majdnem ötvenéves koráig. Édesanyja halála után pedig ő is folytatta az örökség kezelését. Kutatja a családfát, a még fellelhető darabokat, pedagógusként pedig évtizedeken át gyermekcsoportokat kalauzolt a nagymama házához.

„Hatalmas lökést adott, amikor megismertem nagyanyám életét, művészetét, azt, hogy milyen nagyszerű dolgokat hozott létre. Én sem akartam lemaradni, én is szerettem volna tenni valami nagydolgot. A nyolcvanas évektől kezdődően a családi örökség feldolgozásával, felkutatásával foglalkozom. Mindig is érdeklődtem a matyó hímzés iránt. Megtanultam a hímzett textilek mosását, ápolását. Sokszor a nagymama rajzain is kísérleteztem, egy-egy rajzot lefénymásoltam, a másolatot pedig kiszíneztem. Gyűjtöttük a nagymamáról készült fényképeket, írásokat, cikkeket, a fellelhető rajzait, mintáit. Előadásokat is rendszeresen tartottam. „ mondta édesapám.

A nagy nehezen előkerített első (1938) vendégkönyv révén azt is kutatni tudtam, kik fordultak meg nagymama házában.

Hatvan országból érkeztek látogatók. Amerikai milliárdosok, Izabella főhercegnő, Walesi herceg és felesége, sziámi herceg és felesége is megfordultak a házban, Magyarországról pedig például Móricz Zsigmond és Kodály Zoltán. Horthy Miklós is járt Mezőkövesden. Igor Alexandrovics Mojszejev táncművész és koreográfus ennyit mondott róla:”Meghajlok az ön művészete előtt” Később pedig

A hagyaték ápolásában részt veszek én is Ifj. Gáspár Gábor. Szintén Pécsett dolgozok testnevelőként. Édesapám 30 éves kutatómunkájába csöppentem bele és megígértem neki hogy az örökségünket és hagyományainkat viszem tovább élővé teszem a nagyvilág számára és tovább adom fiaimnak is.



Akárcsak az édesapám, én is azt éreztem örökségünk megismerésekor, hogy szeretnék letenni valamit magam is az asztalra. Ezért úgy döntöttünk, hogy eredeti rajzok, minták, hímzések, kompozíciók felhasználásával készülő ruha-, illetve ajándéktárgyakból álló kollekciót alakítunk ki „Kissing Roses-original matyó composition by Kisjankó Bori” néven. Amit kitűztünk magunk elé, az az, hogy szeretnénk ezt a hagyatékot élővé tenni, tisztelegve egyben az ő munkásságának és a matyó hagyományok igazi megőrzésének Ezt a törekvésünket a szakma is támogatja. A ruhákat, ajándéktárgyakat a neves divattervező, Burda Anna tervezte.

A márkanév dédnagymamám egyik kedvenc virágának a csókos rózsának angol megfelelője:

– Ezelőtt soha nem foglalkoztam ruhákkal, épp csak annyira, hogy a diákjaim milyen ruhában tudnak kényelmesen mozogni vagy egy focicsapatnak milyen mezt kell felhúznia. A dédmamám, Kisjankó Bori mintái azonban különleges inspirációt adtak és elkezdett foglalkoztatni a téma .Magam kezdtem az ötletelést, de aztán rátaláltam Burda Annára, akinek nevét már megismerhette az ország. A 2000-es sydney-i olimpiai válogatott formaruháját megálmodó divattervező pár nap leforgása alatt mellém állt és megkezdte a ruhák tervezését,és a Brand kialakítását. Pólók, női toppok azok, amelyek első körben a kollekcióból kikerülnek a nagy nyilvánosság elé. De a jövőt tekintve tervben van az is, hogy ezekkel a mintákkal lájuk el az országosan is ismert előadók fellépőruháit. Már kaptunk megkereséseket.


http://kissingroses.hu/
https://www.facebook.com/pg/kisjankobori